Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Bev.:

1.      1935. Számadás c. kötet, Számadás c. ciklus: K. életművének legérettebb alkotásait foglalja magába

2.      Központi gondolatok:

-         az elmúlással való szembenézés

-         részvét a közös emberi sors iránt

-         az élet dicsérete

Elemzés:

1.      Téma: létértelmező vers

2.      Műfaj:  rapszódia

-         szövegkép: egyenetlen szakaszok, váltakozó hosszúságú sorok

-         rímelés: csapongóan változik: páros ~ (aabb), kereszt~ (abab), bokor~ (aaaa), ölelkező ~ (abba)

-         gondolatmenet: töredékes, mozaikos

3.      Cím: 

-         olv. előtt: mámoros hangulatot igér

-         olv. után: a költő elragadtatva a hajnali ég szépségétől, az élet csodájáért rajong

4.      Beszédhelyzet: bensőséges, vallomásos  - IDÉZETEK!

-         élőbeszéd közvetlensége

-         bizalmas odafordulás egy baráthoz

-         önmegszólítás

5.      Szerkezeti felépítés (gondolati ív):

       leírás     →      látomás     →      megvilágosodás

       A leíró rész: egy álmatlan éjszaka képe  - IDÉZETEK!

látvány LENT                                                       látvány FENT

-         lehangolóan hétköznapi hálószoba             -    a langyos őszi éj csillagos mennyboltja

-         a sivár Logodi utca                                       -    a csillagnézés felidézi a gyerekkort:

-         ketrecszerű otthonok                                   -    a rácsodálkozás élményét

-         szürkeség                                                      -    színpompa

-         hétköznapiság                                              -    ünnepélyesség

-         szűkösség                                                      -    tágasság

A látomásos rész: az éjszakai égbolt csillagaiból, a hajnalodó ég fényeiből, színeiből báli látomás kerekedik elbűvölő részletekkel: IDÉZETEK!

képek                                                                   asszociációk

kastély kapuja, lépcsője                                     pompa

előkelő házigazda                                               előkelőség

búcsúzkodó vendégek                                        könnyedség

kocsiért kiabáló kapusok                                    gazdagság

estélyi ruhás, csipkefátyolos nők                       szépség

hintók a Tejúton elvágtató paripákkal              titokzatosság

sziporkázó patkók                                              ámulat                          

arany konfetti-zápor

A megvilágosodásról szóló rész: világ- és önmegértés

a „vendégség” toposz vezet el hozzá: a vendégség az élet metaforájává válik

-         vendég vagyok a világban: ideiglenesen tartózkodom itt  →  mulandóságérzet

-         vendége vagyok valakinek, aki meghívott engem

-         hála a vendéglátónak

6. Összegzés:

-         Nem maguktól vannak a dolgok.

-         Valaki meghívott a létezésbe,

-         és mindvégig gondoskodott rólam,

-         gyönyörű körülményeket rendezett körém.

-         Van mit megköszönnöm,

-         túlcsordul a szívemben a hála az élet ajándékáért.  -  IDÉZET!