Vörösmarty Fejér megyében

Vörösmarty Mihály Fejér megyében

 

A Velencei-tó mellett egy kicsiny falucskában, Nyéken (ma: Kápolnásnyék) született Vörösmarty Mihály 1800. december 1-jén.

A szomszéd falu, Nadap, katolikus templomában keresztelték meg a kisfiút.

Édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály 1797-ben szegődött gróf Nádasdy Ferenc nyéki birtokára uradalmi ispánként (gazdatisztként), édesanyja Csáty Anna; mindketten római katolikus vallású nemesi családok leszármazottai.

A szülőház ma már nem áll, de a másik nyéki ház, amelyben gyermekkorát töltötte, ma Vörösmarty Emlékmúzeum. (vö.  https://kirandulastervezo.hu/celpont/kapolnasnyek/vorosmarty-emlekmuzeum)

Kápolnásnyék címerében a toll a település leghíresebb szülöttjére, Vörösmartyra Mihályra utal.

Vörösmarty édesapja Fejér megyei nemes és székesfehérvári polgár is volt. Nagy vásárok alkalmával, amikor bejöttek Nyékről Fehérvárra, Zámolyi utcai házukban (a nagyanyai ház) szálltak meg. A második világháború harcaiban semmisült meg a Vörösmarty-ház, a helyén ma a Királykút 5. sz. épület áll.

A szabadságharcot követő bujdosása után Vörösmarty feleségével és gyermekeivel visszaköltözött szülőföldjére. Baracskán földeket, Kajászószentpéteren szőlőt bérelt és gazdálkodott rajtuk.

Székesfehérvárhoz először is a gimnáziumi évek fűzik a költőt. Iskolánkban, a Ciszterci rend gimnáziumában tanult 1811-16-ig. Ennek emlékét őrzi a rendház Fő utcai falán az emléktábla, melyet a születési centenárium alkalmából állítottak, MCM. DECZEMBER 1. keltezéssel. A gimnázium latin nyelvű értesítőiben öt éven keresztül Vörösmarty Michael néven első eminensként szerepel az a „diáktársunk”, aki tehát 11 éves korától 16 éves koráig járt az iskola régi épületébe (mai Gyermekkönyvtár) és a ciszterci templomba.

Itt a gimnáziumban volt magyartanára az a Reseta János, aki később Fehérvár cenzoraként lehetővé tette volt növendéke két művének kiadását. Ezek: A bujdosók c. dráma (1830) és a Csongor és Tünde (1831).

Mindkét mű címlapján olvasható a felirat: „SZÉKES-FEHÉRVÁROTT, nyomtattatott Számmer Pál’ betűivel.” A híres Számmer-nyomda emlékét őrzi egy tábla a Bástya utca 9. sz. ház falán.

Napjainkban is tart a hagyomány, hogy a diákság fáklyás felvonulással ünnepli a költő születésnapját. Minden év december 1-jén a gimnázium épületétől indul a menet, és a Vörösmarty téri szoborhoz érkezik, ahol ünnepség keretében megkoszorúzzuk Vay Miklós alkotását, az ország első köztéren felállított Vörösmarty szobrát.

'Az első köztéren felállított Vörösmarty szobor 1864. október 3-ra készült el Bécsben, Fernkorn műhelyében. A talapzatot, amelybe üveg és bádogszelencében emlékiratot helyeztek el, 1865. augusztus 14-én avatták fel. Az életnagyságú szobor később került a helyére, ünnepélyes avatása1866. május 6-án volt. A talapzat lépcsőjére 1915-ben érckoszorút tettek, megemlékezésül a szobor felállításának ötvenedik évfordulójára. Eredetileg a tér tengelyében, arccal a belváros felé néző alkotást a megnövekedett forgalom miatti térrendezés kényszerítette az 1970-es évek közepén a mostani helyére. A talapzat felirata: VÖRÖSMARTY MIHÁLYNAK 1865.'  (Magony Imre Székesfehérvár szobrai című könyve alapján)

Ugyancsak december 1-jén kerül sor évről évre a Vörösmarty szavalóverseny megyei döntőjére, szép eredménnyel szoktak szerepelni rajta diáktársaink.

Városunkban több intézmény is viseli a Szózat költőjének nevét:

- Vörösmarty Általános Iskola

- Vörösmarty Színház (1913 óta viseli Vörösmarty nevét. Ekkor volt a 100. évfordulója a magyar nyelvű színjátszás kezdetének Székesfehérváron.)

- Vörösmarty Megyei Könyvtár (1955-ben, a költő halálának 100. évfordulóján vette föl a nevét.)

- Vörösmarty Társaság

  Székesfehérváron már a XIX. század második felében viselte a Szózat költőjének nevét irodalmi kör. A költő első szobrát is ebben a városban állították fel egy évtizeddel halála után.

  A Vörösmarty nevét viselő irodalmi kör vagy társaság később, a két világháború között és az 50-es években is működött, ám folyamatosan csak rövid ideig. A politikai változások mindig elsodorták.

  Mindezek után 1988 novemberében alakult újjá, s azóta él. Fő tevékenységi területe a régió irodalmi életének szervezése tudományos tanácskozásokkal és irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal. Emlékülést rendezett a Társaság többek között névadójának, Németh Lászlónak, Illyés Gyulának, Örkény Istvánnak, Pilinszky Jánosnak, Szabó Dezsőnek, Ady Endrének, József Attilának, Vajda Jánosnak, Jankovich Ferencnek, Kodolányi Jánosnak.

  A másik fő terület a könyvkiadás. Az elmúlt két évtizedben 91 kötetet sikerül kiadni. A szerzők között találjuk többek között Csoóri Sándort, Kalász Mártont, Takács Imrét, Keszei Istvánt, Sobor Antalt, Vasy Gézát, Bécsy Tamást, tanulmánykötet jelent meg Németh Lászlóról és Vörösmarty Mihályról, s a régióhoz kötődő írók, költők, irodalmárok szinte mindegyike szerepel a szerzők között.

  Az irodalmi tevékenység mellett jellemzi a Társaságot a képzőművészeti munka is, a szervezeten belül működik az Áron Nagy Lajosról elnevezett művészetbarát kör, amely kiállításokat és a művészettel kapcsolatos egyéb programokat szervez.

  Újabban egyre gyakrabban szerveznek zenei esteket is. 

- Vörösmarty Rádió

- Vörösmarty cukrászda

SzÉ