Kölcsey Ferenc: Himnusz
BEVEZETÉS
A KELETK. KÖRÜLM.-I:
- Szatmárcseke, 1823. január 22.
- Kölcsey saját kezű kéziratán: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból
(az alcím az eredeti cím szerves része volt)
- Első megjelenése: 1829, Aurora; második: 1832
TÁRGYALÁS
CÍM: műfajmegjelölő
MŰFAJ: himnusz: Istenhez szóló ima
KÖLTŐI MAGATARTÁS: múltba helyezkedő
- beleéli magát egy a „ zivataros századokban”, a török hódoltság korában élő régi magyar költő helyzetébe és az ő hangján szól
- A múltba helyezkedés értelme: Zrínyi Miklós és a 16-17. sz.-i protestáns prédikátor-költők jeremiádjainak történelemszemléletével nézni történelmi sorsunkat: múltunk sikerei Isten ajándékai, kudarcai pedig Isten büntetései, bűneink miatt.
- A múltba helyezkedés eszközei:
o az alcímbeli korszakmegjelölés
o az imaforma
o archaikus nyelvhasználat
o szándékosan igénytelen rímtechnika (ragrímek)
SZERKEZETI FÖLÉPÍTÉS:
- ima formájú: gondolatmenete: kérés – érvelés – a kérés megismétlése
- Az áldáskérő ima keretet alkot: 1. és 8. vsz. IDÉZETEK
- Az utolsó versszak módosításai alázatosabbá teszik a könyörgést a történelem Urához.
- a keretbe foglalt érvelés tételmondata már az 1. vsz. végén elhangzik: „Megbünhődte már e nép a multat s jövendőt!”
- 2-3. vsz.: a nemzeti múlt dicső korszakát idézi meg: Isten ajándékozó szeretetének tényeit: honfoglalás, szép és termékeny föld, kenyér és bor toposz mint gazdagságszimbólum, hadi sikerek, győzelmek. (diadalmas hangulatú alliteráció zárja ezt a részt: "S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára" ) IDÉZETEK
- 4-5-6. vsz.: a balsors évszázadainak nagy erejű romantikus képei
- egy fájdalmas „Hajh” sóhaj vezeti be a bűneink büntetéséül elszenvedett csapások sorolását: tatárjárás, török hódoltság, vereségek, belső viszályok, testvérháborúk, a bujdosók üldöztetése (látomásos képek, ellentétek, paradoxon: „nem lelé honját a hazában”, túlzás: "vérözön", "lángtenger") IDÉZETEK
- 7. vsz.: a jelen reménytelensége (ellentétpárok, a pusztulás képei)
- 8. vsz.: a sok szenvedés felidézésétől megrendülten fordul újból Istenhez, szánalmát kérve
VERSFORMA: IDÉZETEN bemutatva
- 8 soros strófák
- a sorok váltakozva 7/6 szótagosak
- időmértékes ritmus: trocheusi sorok
- egyben ütemhangsúlyos is: 4/3 ill. 3/3 szótagos ütembeosztású sorok
- rímelés: keresztrímek, többször ragrímek (archaizálás a középkori hangzás érdekében)
BEFEJEZÉS
- A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is.
- A 2012. január 1-jén életbe lépett Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”
- A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.