Kölcsey Ferenc: Himnusz

BEVEZETÉS

A KELETK. KÖRÜLM.-I:

-         Szatmárcseke, 1823. január 22.

-         Kölcsey saját kezű kéziratán: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból

           (az alcím az eredeti cím szerves része volt)

-         Első megjelenése: 1829, Aurora; második: 1832

TÁRGYALÁS

CÍM: műfajmegjelölő

MŰFAJ: himnusz: Istenhez szóló ima

KÖLTŐI MAGATARTÁS: múltba helyezkedő

-         beleéli magát egy a „ zivataros századokban”, a török hódoltság korában élő régi magyar költő helyzetébe és az ő hangján szól

-         A múltba helyezkedés értelme: Zrínyi Miklós és a 16-17. sz.-i protestáns prédikátor-költők jeremiádjainak történelemszemléletével nézni történelmi sorsunkat: múltunk sikerei Isten ajándékai, kudarcai pedig Isten büntetései, bűneink miatt.

-         A múltba helyezkedés eszközei:

o   az alcímbeli korszakmegjelölés

o   az imaforma

o   archaikus nyelvhasználat

o   szándékosan igénytelen rímtechnika (ragrímek)

SZERKEZETI FÖLÉPÍTÉS:

-         ima formájú: gondolatmenete: kérés – érvelés – a kérés megismétlése

-         Az áldáskérő ima keretet alkot: 1. és 8. vsz. IDÉZETEK

-         Az utolsó versszak módosításai alázatosabbá teszik a könyörgést a történelem Urához.

-         a keretbe foglalt érvelés tételmondata már az 1. vsz. végén elhangzik: „Megbünhődte már e nép a multat s jövendőt!”

-         2-3. vsz.: a nemzeti múlt dicső korszakát idézi meg: Isten ajándékozó szeretetének tényeit: honfoglalás, szép és termékeny föld, kenyér és bor toposz mint gazdagságszimbólum, hadi sikerek, győzelmek. (diadalmas hangulatú alliteráció zárja ezt a részt: "S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára" ) IDÉZETEK

-         4-5-6. vsz.: a balsors évszázadainak nagy erejű romantikus képei

-         egy fájdalmas „Hajh” sóhaj vezeti be a bűneink büntetéséül elszenvedett csapások sorolását: tatárjárás, török hódoltság, vereségek, belső viszályok, testvérháborúk, a bujdosók üldöztetése (látomásos képek, ellentétek, paradoxon: „nem lelé honját a hazában”, túlzás: "vérözön", "lángtenger")  IDÉZETEK

-         7. vsz.: a jelen reménytelensége (ellentétpárok, a pusztulás képei)

-         8. vsz.: a sok szenvedés felidézésétől megrendülten fordul újból Istenhez, szánalmát kérve

VERSFORMA: IDÉZETEN bemutatva

-         8 soros strófák

-         a sorok váltakozva 7/6 szótagosak

-         időmértékes ritmus: trocheusi sorok

-         egyben ütemhangsúlyos is: 4/3 ill. 3/3 szótagos ütembeosztású sorok

-         rímelés: keresztrímek, többször ragrímek (archaizálás a középkori hangzás érdekében)

BEFEJEZÉS

-         A Himnusz szövegének születésnapja, január 22. egyben a magyar kultúra napja is.

-         A 2012. január 1-jén életbe lépett Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”

-         A himnusz zenéjét Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a Kölcsey versének megzenésítésére kiírt pályázaton első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által fémjelzett zsűri döntésének köszönhetően. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be, 1844. július 2-án és július 9-én. Első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.