Szophoklész: Antigoné
A görög tragédia jellegzetességei Szophoklész Antigonéja alapján
BEVEZETÉS
- A Kr. e. 5. század történelmi eseményei
- A gör. színház és színjátszás 5. sz.-i formája
- A színház az állam erkölcsi-politikai nevelőintézménye
- A drámák a mitológia és a mondavilág ismert történeteit dolgozzák fel.
- Az Antigoné a thébai mondakörből meríti anyagát.
TÁRGYALÁS
A tragédia jellegzetességei:
- A tragédia olyan drámai műfaj, amelynek cselekménye tragikus végkimenetelű konfliktust hordoz.
- A tragikum nagy emberi értékek elkerülhetetlen, visszafordíthatatlan elpusztulása.
- A tragikus hős: olyan erkölcsi elveket képvisel, amelyeket az adott korban mindenki elismer. Az ellenfél megakadályozza ezen elvek érvényesülését. Ebből fakad kettejük konfliktusa, majd drámai harca.
- A konfliktus a szemben álló erők, egymástól eltérő emberi magatartások összeütközése.
- A „hármas egység”: színhely – idő – cselekmény egysége
- A cselekmény szócsaták formájában zajlik.
- Szerkezeti részei: jelenetek és kardalok váltják egymást: prologosz – parodosz – 5 epeiszodion + 5 sztaszimon – exodosz – exodikon
- A cselekmény menete:
- expozíció: a drámai szituáció megjelenése (prologosz) - A. és Kreón szándékai ellentétesek
- a drámai harc kezdete (1. ep.) - A temetési kísérlet
- a drámai harc fokozódása (2. ep.) - A tetten ért A. és Kreón szócsatája
- késleltető mozzanat (3. ep.) - Haimón közbenjárása menyasszonyáért: H. és Kreón szócsatája
- a drámai harc tetőfoka (4. ep.) - Theiresziász figyelmeztetése ellenére Kreón tudatosan megsérti az isteneket. A. elhurcoltatása
- a drámai harc megoldása (5. ep.) - Th. jóslatától megrettenve, Kreón visszavon mindent. A drámai szituáció megszűnik.
- végkifejlet (exodosz) - Kreón bűnhődése. Helyreáll az erkölcsi világrend.
9. A jellemek: a drámai harcban a különböző szereplők eltérő módon viselkednek – jellemüknek, értékrendjüknek megfelelően.
a) A tragikus hős (Antigoné):
- Az adott korban és közösségben mindenki által tisztelt elveket képvisel.
- Értékrendje: 1. Erkölcsi elvei 2. Élete
- Ha konfliktus támad a két fő érték között, a magasabb rendű javára dönt: elveit megtagadva nem tud élni. Ezért veszi fel a harcot az adott viszonyok megváltoztatására. Küzdelmébe belebukik, rendszerint meg is hal, de élete árán helyreáll a megsértett erkölcsi világrend. (Kreón visszavonja a lelkiismereti szabadságot korlátozó rendeletét, elrendeli Polüneikész temetését, a thébaiak újra szabadon tisztelhetik az isteni törvényt, a testvérszeretet parancsát.)
b) A hétköznapi, átlagemberi jellem (Iszméné, a thébaiak, az őr)
- Ugyanazokat az elveket tiszteli, mint a tragikus hős.
- Értékrendje: 1. Élete 2. Erkölcsi elvei
- Ha konfliktus támad a két fő érték között, ő is a magasabb javára dönt: életét mindennél jobban félti, így, ha szenvedve is, de beletörődik az erkölcsi elvek megsértésébe, nem áll ki mellettük.
c) A tragikus hős magatartásának hatása az átlagemberre:
Fokozatok:
- A félénk de nemes szívű átlagembert a hős példája fölbátorítja és követésre készteti. (Iszméné, bár nem osztozott a tettben, mégis kész vállalni a halálbüntetést.)
- A thébaiak városszerte titokban siratják Antigonét, ellenszegülve Kreón tilalmának.
- Az alantas lelkületű őr szolgai félelmében, érdekeitől vezetve, megmarad a zsarnoki hatalom kiszolgálásánál.
10. A katarzis (gör. ’megtisztulás’): a tragédia hatása a nézőre: A hős küzdelme és bukása részvétet, félelmet kelt a befogadóban, és az átélés erkölcsi felemelkedéshez, a káros szenvedélyektől való megszabaduláshoz vezet.
BEFEJEZÉS