NOVELLAELEMZÉS SZEMPONTJAI

I. BEVEZETÉS (író/korszak/művészeti irányzat/műfaj stb.)

   N.B.   A novella rövid terjedelmű, rövid idő alatt játszódó, kevés szereplőt mozgató, egyetlen eseményt elbeszélő kisepikai műfaj. Nem életutat vagy életszakaszt, mint a regény, hanem csak egy "életpillanatot"  mutat meg a főhős életéből. Ez rendszerint sorsfordító esemény. Fontos alkotói módszer a sűrítés (lényegkiemelés - lényegtelen elhagyása).

II. TÁRGYALÁS

1. Átfogó kép (Milyen egyéb művek közé tartozik a vizsgált novella? Általánosságban mi jellemző rájuk?)

2. Tér (Hol játszódik? Milyen megállapítás tehető a helyszínválasztással kapcsolatban?)

3. Idő (Mikor, melyik korban? Mennyi idő alatt? Miért nevezetes ez az idő(szak) a főhős életében?)

4. Téma (Egy mondat, amely átfogja, de nem meséli el a történetet. Elejétől a végéig mi változott?)

5. Főszereplő (az ő "életpillanatát" meséli el a narrátor; olykor nem azonos a címszereplővel)

6. Mellékszereplők (a főhős alaposabb megismeréséhez kellenek)

7. A cselekmény tartalma (tömörítve, max. 5-6 mondatban)

8. A cselekmény szerkezete (egységnyi részek a felépítésben, milyen a viszonyuk? Pl. ellentét v. párhuzam v. ismétlődés v. fokozás stb.)

9. Jellegzetes motívumok (hangsúlyossá v. jelképessé váló tárgyak, tájak, szavak, események stb. Mi a szerepük?)

10. A jellemzés eszközei (az író cselekedteti, beszélteti hősét, gondolataiba enged belelátni, más szereplővel jellemezteti, narrátorként maga jellemzi, környezete leírásával jellemzi stb.)

11. A cím szerepe (érdeklődést felkeltő/ tartalomösszegző /metaforikus /metonimikus /szimbolikus/ironikus stb.)

12. Az író előadásmódja (első személyű /harmadik személyű/ szabad függő beszéd alkalmazása/sűrítés (=lényegkiemelés - lényegtelen elhagyása) szűkszavú, kihagyásos /bőbeszédű, ráérős, anekdotázó/ kedélyes /tárgyilagos /drámai /együttérző /távolságtartó /az epikus művet líraisággal /drámaisággal színezi/ realizmus/ naturalizmus/groteszk ábrázolásmód stb.)

13. A novella mondanivalója

III. BEFEJEZÉS