Mikszáth Kálmán: Szűcs Pali szerencséje 

 

I. BEVEZETÉS

- 1882 – Tót atyafiak, A jó palócok – siker

- Tartalmi újdonság: főszereplők a falusi emberek

- Formai újdonság: az író előadásmódja

II. TÁRGYALÁS

Átfogó kép

A jó palócok novelláiban – a falu élete:

- jellegzetes események

- azonos helyszínek

- visszatérő szereplők

Téma

-  a volt korhely Szűcs Pali visszaesik régi hibájába,

és elveszíti mindenét

 

 

Tér

Szomszéd falvak a Bágy völgyében: Bodok, Gózon

 

 

Idő

Egy nap: reggeltől másnap hajnalig

Sz. P. eljegyzésének napja

 

 

Főszereplő

A címszereplő Szűcs Pali. Az ő sorsfordulóját éljük át.

Házasulandó legény. Nagyot tudott változni: korhelyből

józan lett. Célja van: családot és saját gazdaságot tervez.

 

Mellékszereplők

Mák Gergely fuvaros

Bedéné

Bede Erzsi

Réki Maris, Gilagó Marci – a mulató cimborák

 

A cselekmény tartalma

Sz. P. lánykérőbe indul Gózonba, Bede Erzsihez.

Út közben elgyávul, már- már visszafordul. Három

évvel ezelőtt kosarat kapott, de azóta „megjavult,

józan, szorgalmas lett”. A természet és egy

találkozás önt belé bátorságot: négylevelű lóherét

talál, Mák Gergely pedig megígéri, hogy Pali bérbe

veheti a földjét. Bedééknél sikerrel jár, ám utána

elbízza magát. Betér mulatni a kocsmába, és sorra

elherdálja mindenét: a jegykendőt, a lóherét, Mák

Gergely jóindulatát és Erzsi bizalmát. A család és a

gazdaság reményét.

A cselekmény szerkezete

4 rész  –  helyszínváltozásokkal tagolva:

1. az odaút

2. Bedééknél

3. a visszaút

4. újra otthon

 

Jellegzetes motívumok

Jelképes motívumok:

- a négylevelű lóhere (szerencse)

- a két jegykendő (eljegyzés)

- a határkő (sorsforduló)

 

A jellemzés eszközei

- A hős cselekedetei

- szavai

- gondolatai (szabad függő beszéd)

- Más szereplők szavai (Mák G.)

- Az író: Pali → Pál (önérzet)

A cím szerepe

A „szerencse” szó iróniája

Asszociáció: közmondások

                A szerencse forgandó.

Mindenki a maga szerencséjének kovácsa.

                Kutyából nem lesz szalonna.

 

Az író előadásmódja

- E/3. személyű

- a narrátor: népi mesemondó

- tömör párbeszédek

- leírások: a természet „részt vesz” a történetben, az

író rávetíti a tájra hőse belső vívódását

- szabad függő beszéd: P. benső megismertetéséhez,

az 1.és a 4. részben van szerepe, amikor P. egyedül

van és gondolkozik

- Stilisztikai eszközök:

- Metafora: „szíve volt a gyeplő”

- Hasonlat: „Szétgurultak a forintok, mintha a

sátán szekerének kerekei volnának.”

                - Megszemélyesítés: a term.-i képekben

                - Ellentét

                - Ismétlés: „… hanem így, hanem így…”

- Kérdéssel ér véget: „Hátha nem is volt ő …”

A novella mondanivalója

Három év kemény küzdelem vész kárba, amikor Pali jó

dolgában elbízza magát. Elereszti „szíve gyeplőjét”, és

visszaesik, mélyebbre, mint három évvel ezelőtt. Hiszen nem holmi megbotlásról van ezúttal szó. Most a nehezen

visszaszerzett bizalmat játszotta el.

 

III. BEFEJEZÉS