A morfémák szerepe a szóalak felépítésében

Nyelvünk úgynevezett agglutináló, toldalékoló nyelv, ami azt jelenti, hogy a magyar a nyelvtani viszonyokat a szótő után következő toldalékok segítségével fejezi ki.

A morfémák (=szóelemek) a legkisebb, jelentéssel bíró nyelvi elemek.

Fajtáik:

Szótő (=tőmorféma): önálló jelentéssel bíró szóelem

Toldalék (=toldalékmorféma): csak a szótővel együtt nyeri el jelentését

A toldalékmorfémák fajtái: képző, jel, rag

KÉPZŐ: megváltoztatja a szó jelentését, vagyis a segítségével új szót hozhatunk létre. Képezhetünk:

     igéből - igét pl.: olvas - olvasgat

     igéből - névszót pl.: olvas - olvasás

     névszóból - névszót pl.: kert - kertész

     névszóból - igét pl.: kertész - kertészkedik

JEL: nem hoz létre új szót, csupán módosítja, pontosítja a szó jelentését.

A jelek egy része igékhez (múlt idő, jövő idő, felszólító mód, feltételes mód), más része névszókhoz kapcsolódhat (többes szám jele, melléknév középfokának jele, birtokos személy jel, birtok többesítő jel).

RAG: mondattá szervezi a szavakat, a rag mindig szózáró alakulat, és ellentétben a képzővel, és a jellel, amelyekből több is állhat a szótő után, ragból mindig csak egy szerepel.

A SORREND: szótő+képző+jel+rag

A sorrend balról jobbra haladó akkor is, ha valamelyik toldalékfajtából nincs vagy több van belőle. Nagyon ritkán van kivétel. (A középfok jele megelőzheti a képzőt: nagy-obb-ít; rag után képző áll: három-szor-i, nagy-ban-i)

*

Feladatok:

1. okosok-okosak    (Mondatokat írni!)

        havasok- havasak

        gyorsok- gyorsak    

Megoldás:

Megmondták az okosok, hideg telünk lesz. / A gyermekeim nagyon okosak.

Az erdélyi havasok tája csodálatos. / Egész éjjel esett a hó, ezért az utak havasak.

A gyorsok kevesebbet késnek, mint a személyvonatok. / Az intercityk igazán gyorsak.

2. BESZÉLGETHETNÉNK    (Szóelemekre bontani!)

Megoldás:

beszél=szótő

-get=képző (gyakorító igeképző)

-het=képző (ható igeképző)

-né=jel (felt. mód jele)

-nk=rag (igei személyrag T/1-ben)