Az egyszerű mondat elemzése
I. Bevezetés: A mondat a beszéd és az írás legkisebb egysége; rendszerint nem önmagában áll, hanem egy nagyobb egységnek, a szövegnek láncszemnyi részeként. Minimális közlemény, amely a kommunikációs folyamatot egy közlésmozzanattal építi tovább.
II. Az egyszerű mondat fajtái szerkezetük szerint:
TAGOLT TAGOLATLAN
TELJES HIÁNYOS
TŐMONDAT BŐVÍTETT M.
A) Tagolt mondat (jól felismerhető az alanyi-állítmányi rész)
a) szerkezetileg teljes mondat (mindkét főmondatrész: az alany és az állítmány jelölve van a mondatban)
1. tőmondat : A – Á (bővítmények nélkül; de bármelyik főmondatrészt kifejezheti mellérendelő szószerkezet)
Kati felelt. / Feleltem. / Írjál! / A labda piros. / A szőnyeg kék, sárga és piros.
2. bővített mondat: A – Á + bővítmény(ek)
Kati jól felelt. (A – Á + módhatározó)
Tegnap jól feleltem. (A – Á + módhatározó + időhatározó)
b) szerkezetileg hiányos mondat (Hiányzik a főmondatrészek egyike vagy mindkettő, de a beszédhelyzetből, a szövegösszefüggésből pontosan odaérthető.)
(Ki hozta a virágot?)
Kati.
(Hova tette?)
Az ablakba.
B) Tagolatlan mondat (nem tagolható alanyra, állítmányra; rendszerint indulatszó, megszólítás, v. mondatértékű módosítószó)
Jaj! / Kati! / Igen. /Nem. / Ne!
II. A mondatrészek:
- Főmondatrészek: állítmány, alany
- Bővítmények: tárgy, határozó, jelző
ÁLLÍTMÁNY
Kérdései: Mit állítunk? Mit állapítunk meg?
Fajtái: igei, névszói és összetett (= igei-névszói)
- igei állítmány: Szánt az eke.
- névszói állítmány: Hatalmas orvos az idő. / Ma már a szívek bátrabbak. / Három a tánc.
- összetett állítmány: Katona vagyok én. / Anyám szájából édes volt az étel.
ALANY
Kérdései: Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmány
Fajtái: határozott, határozatlan, általános; – és vannak alanytalan mondatok!
- határozott alany (pontosan megnevezi a személyt v. dolgot)
Az úrbért eltörölte az országgyűlés.
- határozatlan alany (nem nevezi meg a személyt v. dolgot)
Megint jőnek, kopogtatnak.
- általános alany (mindenkire v. senkire se vonatkozik)
Nem bízzák farkasra a bárányt.
- alanytalan mondat
Esik. Fagy. Alkonyodik. Villámlik. Tavaszodik.
TÁRGY
Kérdései: Kit? Mit? Kiket? Miket?
Fajtái: határozott és határozatlan ~
- határozott tárgy (tárgyas ragozású igéhez kapcsolódik; határozott névelője lehet)
Fölhúzta a kesztyűjét.
- határozatlan tárgy( alanyi ragozású igéhez kapcsolódik; határozatlan névelője lehet)
Fölhúzott egy meleg kesztyűt.
Kifejezője:
- legtöbbször a –t tárgyrag: kesztyűt, kenyeret, célt, békét, fiókáit, levelemet
- van ragtalan tárgy is:
tanulni akarok (főnévi igenév)
kérem a füzetem
hoztad a könyved
lát téged
engem vár
kéretem magam
HATÁROZÓ
Fajtája Példa Kérdései
- Helyhatározó beírat az iskolába Hol? Honnan? Hová?
- Időhatározó tegnap óta keres Mióta? Mikor Meddig?
- Számhatározó kétszer mondom Hányszor? Milyen gyakran?
- Módhatározó félvállról beszél Hogyan? Miképpen?
- Eszközhatározó meggyőz szóval Mivel? Ki/mi által?
- Okhatározó beszéde miatt dicsérik Miért? Mi okból? Mi miatt?
- Célhatározó segítség végett keresi Miért? Mi célból? Mi végett?
- Fok-mérték határozó nagyon harsány Mennyire? Milyen mértékben?
- Tekintethatározó szóban ügyes Milyen tekintetben/szempontból?
- Állapothatározó fekve olvas Hogyan? Milyen állapotban?
- Eredethatározó kirak betűből Miből? Kiből?
- Eredményhatározó szűkre szab Mivé? Milyenné? Kivé?
- Társhatározó barátjával együtt olvas Kivel/mivel együtt?
- Hasonlító határozó szebb a szónál Kinél? Minél?
- Részeshatározó a szónak van ereje Kinek? Minek?
- Állandó határozó hisz a szóban, MINDIG MÁS!
hű a párjához
könyörül rajta
ásványokban gazdag
JELZŐ
Fajtája Példa Kérdései
- Minőségjelző gyönyörű álmot Milyen? Melyik? Mekkora?
- Mennyiségjelző három csónakkal Hány? Mennyi?
- Birtokos jelző a postás táskájában Kinek a …? Minek a …?
- Értelmező jelző csizmát, pirosat
IV. Mondatelemzés
1. Vasárnap Károly betért egy étterembe ebédelni.
Mit állítok? - betért ( állítmány)
Ki? - Károly (alany)
Mikor tért be? - vasárnap ( időhatározó)
Hová tért be? - egy étterembe- ( helyhatározó)
Mi célból? ebédelni ( célhatározó)
2. Tegnap Ibolya lövése telibe találta a kapufát.
állítmány: találta
alany: lövése
tárgy( mit?) kapufát
birtokos jelző: ( kinek a...?) Ibolya
időhatározó : tegnap
módhatározó (Hogyan, mi módon?) : telibe
3. A tanár szeretetből figyelmezteti a diákot.
Állítmány: figyelmezteti
Alany: a tanár
Tárgy: a diákot
Okhatározó: ( Mi okból figyelmezteti) szeretetből
4. A rabló futásnak eredt.
Állítmány: eredt
Alany: rabló
Állandó határozó: futásnak
5. A házával szemben esténként egy vidám társaság szórakozik.
Állítmány: szórakozik
Alany: egy társaság
Minőségjelző: vidám
Időhatározó: esténként
Helyhatározó: a házával szemben ( szófaja: névutós főnév)
6. Bízvást remélhetjük az érettségi sikerét.
Állítmány: remélhetjük
Alany: (mi)
Tárgy: sikerét
Birtokos jelző: érettségi
Módhatározó: bízvást ( szófaja: határozószó)
7. A parkon innen motorosok zaja verte fel az éjszaka csendjét.
Állítmány: verte fel
Alany: zaja
Birtokos jelző: motorosok
tárgy: csendjét
birtokos jelző : éjszaka
helyhatározó: parkon innen
8. Egyes mondatokat többféleképpen lehet elemezni.
Állítmány : lehet
Alany: ( mi lehetséges? - az elemzés) elemezni
Tárgy: mondatokat
Módhatározó: többféleképpen
9. Arcban feltűnően hasonlítanak egymáshoz.
Állítmány: hasonlítanak
Alany: Tb/3. sz. (ők) – hiányos mondat!
Tekintethatározó: arcban (Milyen tekintetben?)
Fok-mérték határozó: feltűnően (Mennyire? Milyen mértékben?)
Állandó határozó: egymáshoz