-          Jó napot.

-          Jó napot.

-          Hogy van?

-          Köszönöm, jól.

-          És az egészsége hogy szolgál?

-          Nincs okom panaszra.

-          De minek húzza azt a kötelet maga után?

-          Kötelet? – kérdeztem hátrapillantva. – Azok a beleim.

 

Trilla

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt az írógépből. Új lapokat vesz elő. Közibük rakja az indigót. Ír.

Kicsavarja a papírt. Húsz éve van a vállalatnál. Hideget ebédel. Egyedül lakik.

Wolfnénak hívják. Jegyezzük meg: Wolfné. Wolfné. Wolfné

                                                                     *

NOVELLÁSKÖTETEI: Az 1956 utáni kényszerű „szilencium” évei múltán: 1966. Jeruzsálem hercegnője, 1967. Nászutasok a légypapíron, 1968. Egyperces novellák (gyűjteményes kötet)

 

A műfaji ELNEVEZÉS Örkény leleménye, magában a műfajban azonban elődjének tekinti, többek között, Kosztolányi Dezsőt, Karinthy Frigyest, Franz Kafkát, Jules Renard-t, sőt előzmény a városi folklór, a pesti vicc is.

A MŰFAJRÓL: hagyományosan a NOVELLA: 1. rövid 2. egy esemény 3. sűrítés (lényegkiemelés/lényegtelen elhagyása!)

EGYPERCES ~: 1. még rövidebb 2. egy helyzet csupán 3. még sűrítettebb (még több hagyományos elem minősül lényegtelennek) → enigmatikus jelleg. Megfejtéséhez adva van az írói közlés minimuma, és szükséges az olvasói képzelet maximuma.

A CÍM szerepe megnő: kulcs a szöveg megértéséhez.

VÁLTOZATOK:

1. hagyományos nov.-ra has. elbeszélés v. párbeszéd – a lényegi vázra csupaszítva (In memoriam dr. K.H.G., Hogylétemről))

2. parabolikus jellegű (Nászutasok a légypapíron)

3. dokumentum jellegű (Mi mindent kell tudni, Apróhirdetés)

4. vizuális hatású (Pecsét, Trilla, Sóhajnak beillő szózat…)

5. kisebb részekből összetevődő (Szóvirágok)

 

A GROTESZKRŐL: Egy művet groteszkké nem a felhasznált elemek, hanem ezek társítása, szerkezetbe foglalása tesz. Az egypercesek világában szélsőségesen ellentmondó kategóriák bizarr társítása kelt feszültséget: ráció és irracionalizmus, érzelmesség és józanság, elrettentő és mulatságos hatás, pátosz és banalitás a nyelvi megformálásban stb. A groteszk szemlélet lényegeként a SZOKATLAN NÉZŐPONTOT ragadja meg A használati utasításban az író: az új nézőpontból megszokott dolgaink megszokott hibái lelepleződnek. (vö. színlelt gyász a temetésen)

A művészi ábrázolás mindig VALÓSÁGTÜKRÖZÉS: a realizmus élethű képre, a groteszk torzképre törekszik. A görbetükör a normálisat furcsává, a hibásat tűrhetetlenné torzítja → így a tükör előtt álló valóság karikatúráját és egyben kritikáját kapjuk.

 

NOVELLÁK

Hogylétemről – az emberi kommunikáció csődjének ábrázolása: az elcsépelt szavak elvesztették kapcsolatukat a valósággal, üres közhelyre üres közhely a válasz, teljesen elszakadva a valódi élethelyzettől.

 

Trilla – a nyomtatott forma is sugallja a gépírónő munkájának fegyelmét és egyhangúságát, élete reménytelen szürkeségét; nevének ismételgetése, paradox módon, személye jelentéktelenségét húzza alá. A hivatali gépezetben észrevétlen, aprócska alkatrész Wolfné, aki pedig egész életét a munkájának szenteli.

 

Apróhirdetés – paradox képlet: lakhelyet változtatni úgy, hogy lehetőleg semmi se változzon. Fiktív dokumentum, példa a preformált szövegre, az újsághirdetést az ironikus ismétlés, valamint a cím és az alcím által létesített szövegkörnyezet avatja többjelentésűvé, azaz művészi alkotássá.

 

Nászutasok a légypapíron – parabola a magánéleti boldogságvágyról egzisztenciálisan veszélyeztetett helyzetben; az állatmesék emberi tanulsággal szolgáló világára emlékeztet, de különbözik is tőle, hiszen a két jelentéssík (emberi – állati) borzongatóan áttűnik egymásba (asszociáció: Kafka: Átváltozás)

 

Budapest – a minden katasztrófát túlélő pesti kisember rajza, világégés és túlélés, élelmesség és nyomorúság kettőssége, lealacsonyító párhuzam az egér és a kisember túlélő képessége között